A termelékenység és a minőség egyidejű növelése Wiper élgeometriával

dr. Sipos Sándor

Biró Szabolcs

Tomoga István

okl. gépészmérnök,

Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, Gépgyártástechnológiai Tanszék

sipos.sandor@bgk.bmf.hu

gépészmérnök, mérnöktanár

Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar, Gépgyártástechnológiai Tanszék

biro.szabolcs@bgk.bmf.hu

okl. gépészmérnök

Sandvik Magyarország Kft.

istvan.tomoga@sandvik.com

Összefoglalás

Az alkatrészgyártásban a forgácsolási teljesítmény és a minőségi elvárások egyidejű növelésének követelményét csak korszerű elvekkel, módszerekkel és szerszámokkal lehet megoldani. Néhány szerszámgyártó cég kísérletek sorát végezte abból a célból, hogy megoldást találjon a két, egymásnak ellentmondó elvárás megoldására. A dolgozat összesíti a szerzők kísérleti eredményeit, amelyeket a különböző típusú (ISO és wiper geometriájú) esztergalapkákra kaptak. A cikk bizonyítja a wiper élgeometriának a forgácsolt felület minőségében és a teljesítőképességben megmutatkozó előnyeit, és ismerteti azokat a követelményeket, amelyeknek meg kell felelni.

Bevezetés

A folyamatos szerszáminnovációnak legalább három hajtóereje van: a produktivitás növelésének állandó igénye, a termék jobb minőségi elvárásainak fokozódása, valamint a környezeti, egészségi és biztonsági kockázatok elfogadható szintre történő csökkentése. A vezető szerszámgyártók ismerik a felhasználók által támasztott, egyre fokozódó elvárásokat, amelyeknek a szerszámanyagok, a bevonatok, valamint a geometriáknak a kombinálása révén tudnak megfelelni. Ennek eredményeként a felhasználók több alkatrészt tudnak előállítani, a gyártási költségeik pedig csökkennek. A forgácsolólapkák területén a fejlődés folyamatos és interaktív.

A wiper élek fejlesztése és az esztergálás területén történő felhasználása viszonylag új keletű. A lapkakonstrukció azon az elven alapul, hogy wiper geometriának két gyártási feltételnek kell megfelelnie: legyen alkalmas nagy termelékenység elérésére és minimális felületi érdességű alkatrészek esztergálására. A wiper lapkák előnyeit és hátrányait az 1. táblázat foglalja össze.

1. táblázat

Előnyök

Hátrányok

Ugyanazon fogácsolási feltételek mellett kiküszöböli a simítási műveletet (a nagyolás és simítás műveletének kombinálásával), ezáltal a költségek csökkennek, a termelékenység pedig növekszik.

Az ISO lapkához képest kissé növekszik a forgácsolóerő-igény. A karcsú vagy vékonyfalú alkatrészek az erő növekedését nehezen viselik, a megmunkált felületen rezgésnyomok alakulhatnak ki.

Az előtolás növelésének hatására a megmunkált felület érdessége csökkenhet, a forgács vastagabbá válása miatt pedig a forgácstörés javul.

A wiper-hatás nem érvényesül kúpesztergálás vagy tóruszos felületek esztergálásakor.

Az előtolás növelésével a darabidő csökken, az egy műszak alatt gyártható alkatrészek száma növekszik.

A szerszámtartók alkalmazása kötött: a wiper-hatás nem érvényesül kis főélelhelyzésű szerszámoknál.

A nagy előtolás megelőzi a munkadarab dörzsölődését, az éltartamot pedig növeli. Ennek következtében egy lapkaéllel több darab munkálható meg.

CNC-programoknál a szerszámpálya wiper élek esetén nem helyes. Ha nem alkalmaznak programkorrekciót, megmunkálási hiba keletkezik (pl. a DNMX és a TNMX alakjelű lapkák rádiuszkorrekciót igényelnek, a kúpos felületeken pedig fogásvétel-korrekciót kell alkalmazni).

1. A kísérlet célja és körülményei

A kutatás célja az volt, hogy a rendelkezésünkre álló ISO és wiper lapkák részletes vizsgálatával feltárjuk azok viselkedésbeli különbségeit, amelyek a forgácsképződés és forgácstörés jelenségeire, valamint a forgácsolóerő komponenseire vonatkoznak. A szerszámok tartós működése közben a megmunkált felületek mikrogeometriájának elemzéséből kiderült a kétféle lapkageometria érdesség-előállító/tartó képességének lényeges eltérése. Lehetőségünk volt a legújabb anyagú lapkák tesztelésére is, amelyből a kopásra és az éltartamra vontunk le következtetéseket. A kísérletsorozatban a vonatkozó hazai és nemzetközi előírásokat, valamint a szerzők korábban e tárgyban szerzett tapasztalatait használtuk fel [1 - 3].

A vizsgálat Sandvik gyártmányú, WNMG080408 4025 PF és PM, WNMG080408 4025 WF és WM forgácstörőjű, illetőleg WNMG080408-WM 4225 lapkákra terjedt ki.

A vizsgálatokat etalon minőségű, ∅130 × 350 mm méretűre megmunkált, normalizált állapotú C60 (HB 220 – 230) acél próbadarabon végeztük. A teszt szerszámokat KISTLER gyártmányú, 5019 típusjelű 3 komponses erőmérőt tartalmazó, MWLNR2525M08 késtartóba rögzítettük, és átlagos műszaki állapotú, fokozatnélküli hajtással felszerelt SU50/1500 esztergapadra fogtuk fel.

Az élek állapotát (épség, éllekerekedés, élérdesség) Perthen-Mahr gyártmányú, S6P Concept 3D típusú műszerrel, a kopásnyomokat pedig 45x nagyítású, HITEC WMS típusú, német gyártmányú sztereómikroszkópon mértük.

2. Kísérleti eredmények

2.1. Forgácstörési és erővizsgálati eredmények

A forgácstörési vizsgálatot vc = 200 m/min forgácsolósebességen 8 különböző előtolás és 8 fogásmélység kombinációjával végeztük. A mérések kis forgácsolási hosszra terjedtek ki, a keletkező forgácsokból mintákat gyűjtöttünk be és azokat táblázatszerűen rendeztük (1. ábra). Tapasztalatunk szerint az ISO lapkáknál a forgácstörés kisebb forgásmélységi adatoknál következik be. Ez azzal magyarázható, az ISO lapka PF (simításra tervezett), a wiper lapka pedig WM (közepes leválasztásra tervezett) forgácstörőjű. A 4225 anyagjelű, MLCVD bevonatú lapka forgácstörési határa a/f: 1,5/0,2 - 2/0,15 adatoknál van, ami a bevonat kitűnő siklási tulajdonságával van összefüggésben.

  • ábra. WNG080408WM forgácstabló

Körülmények: vc = 200 m/min ; éles lapka

Vizsgálatainkat két erőösszetevő mérésére korlátoztuk: a forgácsolóerő főkomponense (Fc) a munkadarabhoz érintőleges irányú, míg a passzív erő (Fp) a darabot radiálisan terheli. A keletkező fogásvétel-irányú terhelés a gép - munkadarab – szerszám- rendszert deformálhatja. Ha a rendszer nem elég merev, rezgések léphetnek fel. Ezért a vizsgálatok során a legmerevebb rendszer használatára törekedtünk (befogás, csúcsfészkek kiképzése stb.).

Bár a méréseknél sok értékes tapasztalatot szereztünk, az eredmények részletes taglalása meghaladná a tanulmány kereteit. Az ISO és a wiper élgeometriára kapott eredmények egy részletét a 2. ábra foglalja össze. Megállapítható, hogy

  • wiper lapkákkal esztergálva az Fp erőkomponens nagysága 40 – 60%-kal haladja meg a forgácsolóerő értékét,

  • az erőkomponensek aránya (Fp/ Fc) az előtolás növelésével az ISO PF jelű lapka esetén csökken, és mindvégig 30 – 50% értéktartományban marad,

  • ha a lapkaalakok hatását vizsgáljuk, akkor a vizsgált ötvözetlen szerkezeti acélon (C60) a WF / PF erőkomponens arány csak kis (maximum 10 – 20%) eltérést mutat, és az előtolás növekedésével csökkenő tendenciájú. Érdemes tehát nagyobb előtolással dolgozni a terhelés csökkentése miatt.

2. ábra. A passzív és forgácsolóerő komponensek alakulása ISO és wiper lapkákon

Forgácsolási körülmények: ap = 1 mm; éles lapka; száraz forgácsolás

Forgácstörők: ISO lapka PF; wiper lapka WF

2.2. Az érdesség-előállító képesség rövid ideig tartó forgácsolásnál

Ismert, hogy a kedvező felületi érdesség eléréséhez kis előtolást kell használni. A wiper geometriánál ez a megkötés felesleges, hiszen még a nagy előtolás beállítása esetén is kedvező érdesség kapható. Megfelelő körülmények között közepes előtolásnál a köszörült felülettel egyenrangú érdesség érhető el a wiper lapka használatával. A legfontosabb előny azonban mégis az, hogy a megnövelt előtolás következtében a darabidő csökkenthető (1. táblázat). A felhasználó a wiper éllel megduplázhatja az alkalmazott előtolást és a felületi érdesség ugyanaz marad, mint ha csak standard (azaz ISO geometriájú) lapkát használt volna.

2.2.1. A felületi érdesség jellemzése standardizált paraméterekkel

A különböző körülmények között esztergált 10-12 mm hosszú felületszakaszok érdességvizsgálata a P, R és W rendszer 18 egyedi paraméterére, valamint ADK és MRK-függvényeire terjedt ki. Az eredmények igen érdekes képet mutattak [4], teljes körű bemutatására azonban nincs lehetőségünk.

A wiper lapkák különleges élszakasszal forgácsolva az esztergált felületen egyedi kiemelkedéseket és mélyedéseket hoznak létre. A wiper geometria sajátossága az, hogy a vágóél egy pótlólagos élszakaszhoz csatlakozik, amely csak a munkadarabbal való első érintkezés után lép működésbe, az érdesség csökkentését tehát a felület kiemelkedéseit leborotválva (wiper) éri el. A 3. ábra az érdességmérések legfontosabb eredményeit összesíti. Látható, hogy az ISO szerint kialakított lapka lényegesen rosszabb magasság- és hosszirányú paramétereket készít, és más formai jellemzőjű (ún. üres profilú) felületet hagy maga után, mint a wiper élű szerszám (amely ún. telt profilt ad).

3. ábra. A WNMG lapkákkal esztergált felület érdességi protokollja

Körülmények: vc=180 m/min; f=0,3 mm ; ap = 1 mm

Forgácstörők: ISO lapka PF; wiper lapka WF

Az elvégzett vizsgálatok eredményeit az előtolás függvényében a 4. ábra összesíti. Megállapítható, hogy

  • a forgácsolt felület Rz paramétere az ISO/PF alakjelű lapkával 1 – 4-szer nagyobb érdességű, mint a wiper alakú lapkával esztergált;

  • az előtolás hatása nagyobb az RzPF / RzWF arányra, mint a forgácsolósebesség növelése. Ebből az következik, hogy - közepes forgácsolósebességeknél - a felületi érdesség javítása az előtolás növelésével lehetséges;

  • a maximális profilmélység (Rp) értékére az előtolás fokozása ISO lapkáknál nagymértékű hatást gyakorol. Ez a hatás a wiper alaknál sokkal kisebb;

  • az előtolás növelése a wiper lapkákkal esztergált felület Rz értékét nem befolyásolja lényegesen, viszont az ISO lapkánál drámai romlást okoz.

4. ábra. Az érdességjellemzők az előtolás függvényében PF és WF forgácstörőjű WNMG lapkáknál

Körülmények: ap = 1 mm; éles lapka; száraz forgácsolás Forgácstörők: ISO lapka PF; wiper lapka WF

2.2.2. Az esztergált felület leírása a ferdeségi mérőszámmal (Rsk)

A hagyományos érdességi paraméterek, mint az Ra és Rz, csak a magasságirányú egyenetlenségeknek a középvonaltól való eltérését mérik, nem nyújtanak azonban semmilyen információt a létrehozott egyenetlenségek formájáról, a felület lejtéséről és az egyenetlenségek nagyságának statisztikai adatairól. Az átlagos érdesség (Ra) jelzőszáma tehát nem alkalmas arra, hogy különbséget tegyen sem a felületi profil csúcsai és völgyei viszonyáról, sem a profilirányú szerkezetéről, sem pedig a vizsgálati hosszon mért magasságeltérések (amplitúdók) gyakoriságáról, sem pedig az egyenetlensége magassági adatainak aszimmetriájáról vagy eloszlásáról (ADK).

A ferdeségi mérőszám (Skewness, Rsk) a megmunkált felületet csúcsokra és völgyekre tagolja, és az eltérések eloszlását méri (a profil vizsgálati szakaszán). Az Rsk paraméter relatív összehasonlítást ad a megmunkált felületről: ha a mért profil csúcsai nagyobbak, mint a völgyek mélységei, akkor a felület pozitív ferdeségű. Ha azonban a völgyek mélyebbek a csúcsok nagyságnál, akkor a ferdeség negatív. Ez a típusú felületértékelési paraméter nagyon fontos műszaki és a gyakorlati jelentést hordoz a valós működő felületekről. Ezeket vázlatosan összefoglalva, az alábbiakat állapíthatjuk meg [5]:

  • a gördülő súrlódás a felületi egyenetlenségeket kiegyenlíti, ami kihat a munkadarab pontosságra, a felület teherviselő képességére, sőt, az élettartamára is (a feszültségek ugyanis érzékenyek a megmunkálásból eredő karcokra),

  • nagy pozitív ferdeségi mérőszámú felület kezdeti kopásszakasza nagy intenzitású folyamathoz tartozik, mivel a felület kiemelkedései a terhelés hatására benyomódnak. Az abrazív kopásnál az érintkező felületek elcsúsznak egymáson, azaz a profil kiemelkedéseit éri az abrazív hatás, nem pedig a völgyeket. A profil kiemelkedő csúcsain előbb megjelennek a rozsdanyomok, ami a korrózió forrása. A pozitív ferdeség egyedül akkor kívánatos, ha adhéziós jelenségre van szükség.

  • negatív ferdeségű érdességi profilon - a hordozó felület növekedése miatt - a kopás mérsékelt, a gördülő terhelés az alkatrész nagyobb élettartamát garantálja, a kenőanyagot jobban tárolja (a szerkezetek felületeit eltávolítja egymástól, megakadályozza kémiai kötések kialakulását, és félszáraz súrlódást tesz lehetővé). Negatív ferdeségű profil ott szükséges, ahol kívánatos a kenőanyagtartás. A bevonatok és festékek a völgyeket töltik ki, míg a kiemelkedésekre felvitt fedőréteg hamar lekopik.

A kifejezetten ebből a célból elvégzett vizsgálatok eredményei az 5. ábrán láthatóak. Ennek alapján az alábbi következtetések vonhatók le:

  • a wiper lapkákkal esztergált működő felületek jobb tulajdonságúak, így például a gördülő súrlódást tekintve nagyobb élettartamúak,

  • a wiper lapkák jó forgácsolóképességűek, feltéve, ha a forgácsolósebesség nem haladja meg a 200 m/min értéket és a beállított előtolás tartománya 0,1 … 0,3 mm között van.

5. ábra. A ferdeségi mérőszám és az előtolás összefüggése PF és WF forgácstörőjű WNMG alakú lapkákra

Körülmények: ap = 1 mm; éles lapka; száraz forgácsolás Forgácstörők: ISO lapka PF ; wiper lapka WF

2.3. Az érdességtartó képesség alakulása tartós forgácsolásnál

A lapkák érdesség-előállító képességének rövid ideig tartó, kis felületszakasz esztergálására korlátozódó vizsgálata csak az egyik szempont lehet a lapkaválasztás folyamatában. A forgácsolással szemben támasztott minőségi követelményeknek (érdesség, hullámosság, pontosság stb.) természetesen hosszú távon kell megfelelniük a felhasznált lapkáknak. A lapkák tartósságát 10 percig tartó vizsgálattal tártuk fel, és időről időre meghatároztuk a kopásméreteket, valamint az esztergált felület érdességét is. Az utóbbi vizsgálatot a Concept 3D műszeren elvégezve a felületi profil teljes részletességű protokollját állítottuk elő. A lapkaelhasználódás eredményei a 6. ábrán láthatóak. A 2-2 éllel végrehajtott vizsgálatból az alábbi következtetésekre jutottunk:

  • a forgácsolási idő általában meghatározó az átlagos érdesség növekedésében: az ISO1 és ISO2 lapkák ugyan mérsékeltebb elhasználódást szenvednek, a wiper lapkák (TRIG1 és TRIG2) azonban mindvégig jobb felületi érdességet hoznak létre (6/a. ábra),

  • az általunk alkalmazott körülmények között a vizsgált 2-2 lapkaél tapasztalatai azt mutatják, hogy a ferdeségi mérőszám a forgácsolásban eltöltött idő növekedésével az ISO geometriájú szerszámoknál monoton jelleggel növekszik, a wiper lapkáknál viszont nem érvényesül ez a trend: a megmunkált felület aszimmetriája javul, a profil telítettsége pedig egyre nagyobb lesz (6/b. ábra).

a)

b)

6. ábra. WNMG lapkák tartóssági vizsgálata vc = 250 m/min; f=0,3 mm; ap = 1 mm adatoknál

Forgácstörők: ISO lapka PF; wiper lapka WF

2.4. WNMG alakú lapkák kopásának modellezése

A forgácsolóképesség a szerszámok komplex tulajdonsága, amely az alkalmazhatóságának és teljesítőképességének megítélésre (kvantitatív jellemzők) és minősítésére (számszerűsíthető adatok) szolgál. A lapkák képességének egyik legfontosabb jellemzője a kopás, ezen belül a kopásméretek időbeli alakulása, és az egyes kopásjelenségek intenzitása.

A kopásgörbék modellezése lehetővé teszi a makroszkopikus kopási mechanizmus leírását, sőt, az optimális kopás megállapítását is. A kopásgörbék időbeli alakulását az alábbi függvénykapcsolattal kerestük [6]:

VB(tc)=C1tceA+Btc+Ctc2 mmA feltételezett modell nagyon jól leírja mind a kopásfüggvény kezdeti, degresszív jellegű, mind pedig a túlkopást is magában foglaló progresszív kopásintenzitású szakaszát. Erre nem csak a korreláció igen magas értéke utal, hanem az is, hogy a mért és a modellel számított kopás eltérése 0,01-0,02 mm között van.

A C60 etalon anyagot rögzített fogásmélység (a = 2 mm) és előtolás (f = 0,3 mm) mellett kétféle sebességgel (vc = 250 m/min és 315 m/min) esztergáltuk. A kopáskritériumot (a jól bevált gyakorlat szerint) VBkrit = 0,3 mm értékben állapítottuk meg. A 2. táblázat a kisebb sebességen tesztelt lapkák kopásmodell-adatait összesíti.

2. táblázat

A kapott modellek elemzéséből az látszik, hogy a degresszív szakaszok hosszúságáért az „A” és „B”, a progresszív szakasz intenzitásáért pedig a „C” kitevők „felelősek”.

Az ISO és wiper geometriájú lapkák éltartamának összehasonlításakor egyértelműen kedvező változásokat tapasztaltunk a régebbi gyártású, 4025 minőségű lapkákhoz képest: az alkalmazott kisebb sebességen kb. 50%-os, egyértelműen nagy vc beállításakor pedig mintegy 25%-os éltartam-növekedés volt mérhető. Ezekről az eredményekről a [3, 4, 6] irodalom nyújt részletesebb beszámolót.

2.5. WNMG alakú lapkák kopással összefüggő (degradációs) folyamatai

A forgácsolóképesség degradációs folyamata mindazon kedvezőtlen hatásokat tartalmazza, amelyek a szerszám kopása miatt jelentkeznek, vagy pedig áttételesen játszhatnak szerepet benne. A közvetlen hatásokhoz tartozik a forgács alakjának (egyébként kedvező) megváltozása, a hőfejlődés fokozódása és az erőhatások növekedése. Közvetett hatásként értékelhetjük a termék minőségtartásának megnehezülését: rezgések fellépését, a mikrogeometria megváltozását, a pontosság romlását stb.

A szerszám pillanatnyi kopásállapota a 7. ábra szerint mérsékelt hatást gyakorol a forgácsolóerő fő komponensének növekedésére. Ugyanez nem mondható el a passzív erőről: egyértelmű, szoros és direkt kapcsolat mutatható ki ezen erőkomponens változása során. Különösen figyelemre méltó az a jelenség, ahogy a fogásvételi erő megközelíti (utoléri és/vagy meghaladja) a forgácsolóerőt. Ez az állapot akkor következik be, amikor a kopás mértéke eléri a megengedhető mértéket. Több mint 20 éves vizsgálati tapasztalat mutatja, hogy ez az eléletlenedési mérték (VB » 0,25 ¼0,3 mm) a szerszám állapotfelügyeletének megvalósítására szolgálhat alapul.

A 8. ábrán a pillanatnyi kopásméret függvényében ábrázoltuk a forgácsolóképesség romlását. A forgácsolóerő (Fc, N) csak nagyon mérsékelt emelkedést mutat, és ezzel megnehezíti azt, hogy az állapot-felügyeleti (normális, deviáns, kritikus veszélyes) szintek értékelésénél figyelembe vehessük.

7. ábra. Az erőhatásokra vonatkozó forgácsolóképesség-romlás

Lapka: WNMG080408-WM / 4225 anyagminőség

Körülmények: vc= 250 m/min; a = 2 mm; f = 0,3 mm; hűtés nincs

A passzív erőt tekintve a hatásmechanizmus egyértelmű, amire sikeresen alapozható a szerszámok állapot-felügyeleti stratégiája. A passzív erő az alábbi, módosított Kienzle-Victor modellel írható le [7]:

Fp(VB)=kp1.1bh(1qp)(1+VB)up N

A kopás mértékének növekedése függvényében mérhető erő a fenti modell segítségével nagyon jó korreláció és kicsiny szóródás mellett írható le, a vizsgált lapkákra például az up ≈ 3,3…4,0 értékűre adódott.

A kopás függvényében ábrázolt érdességi adatokból az a következtetés vonható le, hogy - a bekopási szakasz 0 ≤ VB, mm ≤ 0,05 tartományát leszámítva - a szóban forgó lapkák jó érdességtartó képességűek. Az egyre kopottabb lapkákkal előállított felület érdességi profiljának magasságirányú paraméterei sajátos különbséget mutatnak [1, 2]. A hagyományos, ISO geometriájú változatok elhasználódását egyre üresebb (a kopásnak kevésbé ellenálló) felületi profil előállítása jellemzi, a wiper élűek viszont egyre terhelhetőbb, kedvezőbb viselkedést mutató megmunkált felületet hagynak vissza. A vizsgálatra számunkra átadott ISO és wiper geometriájú lapkák teljesítményének elemzésekor hasonló megállapításokra jutottunk.

8. ábra. Az erőhatásokra és érdességre vonatkozó forgácsolóképesség-romlás

Lapka: WNMG080408-PM / 4225 anyagminőség

Körülmények: vc= 250 m/min; a = 2 mm; f = 0,3 mm; hűtés nincs

3. Összefoglalás

A forgácsolóképesség meghatározására különböző alakú WNMG lapkákon végeztünk forgácsolási kísérleteket. A tesztek eredményeit vizsgálva arra a következtetésre jutottunk, hogy

  • a vizsgált lapkák forgácsolóképességi eltérése jelentős: a wiper geometriájúakkal nagyobb termelékenység érhető el, az esztergált felületek érdessége pedig drasztikusan csökken. Előnyként még az is jelentkezik, hogy wiper élszakasznak köszönhetően jó érdességtartó képesség várható el;

  • a wiper geometria esztergálási felhasználása számos gyakorlati előnnyel rendelkeznek, például a felületek terhelhetősége és kopásállósága növekszik, a felületi profil képes a kenőanyag tárolására stb.;

  • a wiper geometria nem alkalmazható azonban minden körülmények között. Nem előnyös felhasználása például kis fogásvételek melletti simításkor. Különleges élkialakítása csak nagyobb ráhagyások leválasztásánál és nagyobb fogásvételeknél működik szabatosan, ahol fokozott előtolásokkal üzemeltetve az összes előnye kiderül.

  • az összehasonlító vizsgálat fontos megállapításaként rögzíthetjük, hogy a javasolt kopásmodell és a forgácsolóképesség degradációjával kapcsolatos feltárt összefüggések kiállják a próbát;

  • az ISO és wiper geometriájú lapkák éltartamának összehasonlításakor egyértelműen kedvező változásokat tapasztaltunk a korábban alkalmazott, 4025 minőségű lapkákhoz képest: az alkalmazott kisebb sebességen kb. 50%-os, egyértelműen nagy vc beállításakor pedig mintegy 25%-os éltartam-növekedés volt mérhető.

4. Irodalom

[1]Biró, J.- Biró, Sz. – Sipos, S. dr.: Increasing of the cutting performance and the quality of machined surface at the same time

5th Int. Scie. Conf. Development of metal cutting – DMC 2005, Kosice, p. H23-27.

[2]Research on Machined Surface Pattern Produced in Standardised Testing of Tool Performance of Advanced Fine Grained Sintered Carbides

Szlovák-magyar együttműködés (SK 10/2004), Kassa/Budapest, 2004.

[3]Orosz, L. – Biró, Sz. – Sipos, S. dr.: Nem kell többé választani a nagyobb biztonság és a gyorsabb gyártás között, Gyártóeszközök, XI. 2006/1. p.99-101.

[4]ISO és wiper élgeometriájú bevonatos keményfémlapkák vizsgálata (Kutatási jelentés, SAND_01/2006 projekt), BMF/BGK/AGI

GyártásTanszék, Budapest, 2006. p. 1-39. (+CD melléklet)

[5]Sipos, S. dr.: Gyártóeszközök minőségbiztosítása

EOQ-minősítést adó Minőségügyi szakmérnök-képzés jegyzete, BMF/BGK/AGI/GyártásTanszék, Budapest, 2005. pp. 60 (+8 prezentáció)

[6]Biró, Sz. – Sipos, S. dr.: Investigation of next-generation, high-performance turning tools

FMTU Conf., Kolozsvár, 2006. márc., p. 15-18.