Kopásgörbe

A szerszám valamely kopásfajtájának (leggyakrabban a VB méretű hátkopásnak) mért értéke az idő függvényében ábrázolva. A klasszikus kopásgörbe három szakaszból és két tartományból áll (lásd 1. ábra). A kopásgörbe két (d és e) tartományát az inflexiós pont választja el.

 

1. ábra. A kopás időbeli alakulása: a kopásgörbe

A ~ alakja, szakaszai és tartományai főleg a beállított forgácsolósebességtől függenek (lásd 2. ábra)

2. ábra. Bevonatos keményfémlapkák kopásgörbéi

A kopásgörbe matematikai leírására a VB(tc) kopásmodell szolgál, amelynek alakja a következő:

 


VB(tc) = C1*tc*e(A+B*tc+C*tc)

ahol

 tc – a forgácsolásban eltöltött idő, min

A, B, C – a kopásintenzitási modell kitevői

C1 – mértékegységek átszámításából adódó konstans.

A közölt intenzitásmodell alapján számított kopásméret nagyon jól leírja a ténylegesen mért kopásokat, akár lényegesen eltérő körülmények között is.

A 3. ábra edzett acél keményesztergálásakor, a 4. ábra szerkezeti acél hosszesztergálásakor észlelt kopásokat ábrázolja, illetve azok matematikai leírására szolgál.

 

3. ábra. A kopás alakulása keményesztergáláskor

Kopásgörbe matematikai modellje:

 

Forgácsolási körülmények:

Munkadarab: C60 edzett acél (HRC60-62), szárazforgácsolás

Szerszám: CNGA120408_CB7015 (bevonat: TiN)

Adatok: vc = 160 m/min; a = 0,25 mm; f = 0,08 mm

 

4. ábra. A kopás alakulása szerkezeti acél esztergálásakor

A kopásgörbe matematikai modellje:

 

Forgácsolási körülmények:

Munkadarab: C60 ötvözetlen szerkezeti acél (HB220-230)

Hűtés: Cold Air Gun készülékkel előállított, hűtött (-10 °C) levegő

Szerszám: CNMG120408-PM (UF1A+nACo-blue bevonat)

Adatok: vc = 160 m/min; a = 1,5 mm; f = 0,2 mm

Az abrazív szerszámok kopását is az előzőekhez teljesen hasonló görbe jellemzi.  Az 5. ábrán például egy beszúró palástköszörülést végző, kopása látható a munkadarabról leköszörült forgácstérfogat függvényében hagyományos szemcse  esetén. A bekopási és túlkopási szakasz egyaránt megtalálható a görbén. Az egyenletes kopás szakasza (II.) azonban felhasználható az ún. köszörülési viszonyszám (vagy a köszörülés jósági foka) megállapítására is.