Meghívó a BMF XXXIV. Tudományos Diákköri Konferenciájára
A Budapesti Műszaki Főiskola Tudományos Diákköri Tanácsa 2009. november 12-ére
(csütörtökre), a Magyar Tudomány Ünnepe tiszteletére szervezi a XXXIV. Tudományos Diákköri Konferenciát.
A Konferencia november 12-én délelőtt, karonkénti szervezésben kerül lebonyolításra. Az előadások 15 percesek, amelyeket 5 perces vita követhet.
A forgácsolás témaköréből három dolgozatra hívjuk fel a figyelmet. Ezek címei, szerző(i), továbbá a rövid tartalom (rezümé) az alábbiakban olvasható.
Mihályi Gergő – Halász Gábor: Marószerszám végeselem-módszerrel segített tervezése
A dolgozat megfogalmazza azokat az okokat, amelyek a végeselem-módszer alkalmazását teszik szükségessé egy szárasmaró tervezése kapcsán. Röviden összefoglalja a legfontosabb konstrukciós törekvéseket, amelyeket egy szerelt kivitelű, nagy előtolással működő (high feed milling, HFM) maróval szemben támaszt a forgácsolási folyamat.
A dolgozat fő témája a maródeformáció optimalizálása, amelyet végeselem-módszerrel vizsgál. A maró gyártási körülményeinek (műveletek, szerszámgépek, felmerülő nehézségek) rövid összefoglalása után ismerteti a tervezett maró alkalmazása során szerzett tapasztalatokat, a kísérlettervezéskor (DoE) megvalósított beállításokat, illetve a maráskor keletkező erők on-line mérési eredményeit.
A dolgozat végül a tervezett prototípus és egy, a kereskedelmi forgalomból származó, hasonló céllal alkalmazott maró kísérleti eredményeinek összehasonlításával és értékelésével zárul.
Rimóczi Balázs: Korszerű PVD-bevonatrendszerek forgácsolóképességi vizsgálata
A dolgozat összefoglalja a fizikai rétegfelvitelkor (PVD) alkalmazott hagyományos bevonatokat, azok alkalmazási körülményeit és ismerteti a rétegek forgácsolóképességre gyakorolt előnyös hatását. Bemutatja a nanokompozit (nAlTiN+aSi3N4) alapú bevonatokat, és tárgyalja a legkorszerűbb, 2009 közepén kifejlesztett bevonatrendszereket is.
A forgácsolóképességi vizsgálatokat több neves gyártó cég keményfém lapkáira felvitt, különféle bevonatrendszerek összehasonlításával végzi. A forgácsolóerő, a forgácsképződés és a felületi érdességet előállító képesség értékelése után az egyes bevonatok tartós vizsgálatának eredményeiből következtetéseket von le az alapanyag-változatok és a bevonatrendszerek alkalmazásának hatékonyságáról. A vizsgálatok az egységnyi hosszra vonatkoztatott költségek összehasonlításával zárulnak, megadva a legkedvezőbb bevonati változatok rangsorát is.
Tállai Péter – Halász Gábor: Különböző keményfémlapkára felvitt bevonat-kombinációk kopásvizsgálata
A dolgozat a korszerű konstrukciójú, szerelt kivitelű homlokmaró újonnan fejlesztett és hagyományos PVD-bevonattal ellátott keményfém lapkáinak kopásmechanizmusával foglalkozik.
A tanulmány röviden összefoglalja az alapkeményfémekre felvitt különböző struktúrájú bevonatokat és azoknak a lapkák kopására kiható tulajdonságait. A rendelkezésre álló hét különböző alapkeményfémre felvitt bevonatkombinációt azonos körülmények között vizsgálja. A dolgozat főként a kopási mechanizmusok megfigyelésére, valamint a lapkákon kialakuló hátkopások sztereómikroszkópos mérésére terjed ki.
Az összeállítás a gyakorlati alkalmazások számára alkalmassági sorrendet állapít meg az egyes bevonati rétegek és alapkeményfémek kombinációira. Vizsgálja azt is, miként befolyásolják a különböző összetételű és tulajdonságú keményfémek a bevonatok tapadási hajlamát.